Beharangozónkban azt írtuk: tartanak Andrej Arshavintól. Nem volt hiába mondhatjuk kissé pökhendien, miután az ezúttal is csatárt játszó orosz, egy káprázatos góllal tett pontot a kaland végére… Nem lenne baj, ha ebből rendszert csinálnánk, de nézzük mi történt még vasárnap kora este Liverpoolban…
Először is meg kell jegyeznünk, hogy a két vitatott szabálytalanságnál, amiből az egyik a büntetőterületen belül történt, ezúttal a legjobb angol bíróként(ezt mi eddig vitattuk) deklarált Webb sporttárs végre számunkra kedvező döntéseket hozott és mivel ez relatíve ritkán fordul vele elő, nem lenne sportszerű elhallgatni…
Ami a csapatunk és annak teljesítményét illeti, az első félidő játékát nézve, csak az ágyúval ékesített címer a mezen emlékeztetett arra, hogy itt az Arsenal vendégszerepel, mert egyszerűen olyan gyenge volt a csapat mint a tavaszi harmat… A megszerzett labdákat gondosan elszórtuk, különösen Bilong Song volt elemében, ő egymaga annyi labdát adott el ami a váci labdagyárnak is dicsőségére válna…
A félidőben a hírek szerint Wenger kieresztette a hangját és ez úgy látszik használt, mert a második etapban felcserélődtek a szerepek, ekkor a Liverpool kezdett nagy erőkkel a labda nyomozásába, az egyenlítéshez ugyan kellett Johnson szerencsétlen mozdulata, de pár percen belül jött Arshavin és ahogy ezt az Anfielden „szokta”, lepókhálózta a kapu felső sarkát…
A gól után gyakorlatilag véget ért a mérkőzés, amely színvonalában hagyott ugyan némi kívánnivalót, de ezzel foglalkozzanak a kritikusok, nekünk örülnünk kell és nem is kicsit, mert ha begyüjtjük az elmaradt meccsért járó három egységet, akkor már be is értük a MU-t és a Chelsea is lőtávolba kerül...
Nyakunkon vannak az ünnepek, ami az angol futballban mindig a meccsdömpinget jelenti és ennek örülhetünk, hiszen két bejgli csócsálása között izgulhatunk rajongott csapatunkért és ha ezt győzelmekkel teszi teljessé, számunkra nincs annál szebb karácsonyi ajándék…