Nézzetek a táblára – kiabálhatnánk a konkurens szurkolótáboroknak, de azt hiszem nem eszik olyan forrón a kását… Részint, mert a Chelsea elmaradt meccsét bepótolva és azt megnyerve(sicc, fekete macska vidd el!) három ponttal vezethet, részint, mert a mámor amit az első hely okoz, nem vakít el és tudjuk, hogy mi és „kik” vár(nak) a csapatra január végén-február elején... Sétagalopp nem lesz az biztos…
Ami a tegnapi mérkőzést illeti, kicsit megijedtünk, hogy inába szállt a bátorsága a fiúknak, de szerintem ők is megrémültek és ijedtükben gurítottak egy négyest... Mindenesetre az első kapott gólnál Clichy amit művelt (a saját büntetőterületen belül beollózott egy halottnak vélt labdát a 11-es pontra) az nem hétköznapi, de fogjuk arra, hogy olyan régen játszott, hogy nem emlékszik arra, hogy ilyen szinten ez elég ritkán hőstett, sőt a Kőbányai Lombik serdülő kettő csapatában is minimum két büntetőkör lefutásával lehetett jóvátenni. Ezúttal Clichy esetében ettől eltekintünk, de reméljük nem ilyen hibák fogják eldönteni a nagy rangadókat, mert az ilyen szitu'król Clichy már szép hosszú élménybeszámolókat tudna tartani. Ettől meg inkább magunkat és olvasóinkat kíméljük meg…
Rosicky parádés és egyben hihetetlenül ütemtelenül ellőtt(ettől van, hogy az ellenfél portása csak abból vette észre, hogy gólt kapott mert feltűnően ölelkeztek a játékosok, meg majd 60 ezer londoni) labdája, mely a szépítést jelentette, kellett nagyon a szünet előtt ahhoz, hogy a második etapban a vizitor gárda szinte csak nyomozza a játékszert… Ez is jól mutatja, hogy mint szokott itt is a fejekben dől el minden…
Egyszóval (illetve kettővel) most minden all right Észak-Londonban és egyelőre csak reménykedni és szurkolni tudunk, hogy minden így maradjon és ne csak a nagy hideg miatt faggyon le a jelenlegi tabella…
