|
Nem tudom megmagyarázni, miket mondtam a félidőben. Az biztos, hogy mondogattam, hogy az első félidő a Liverpool-é volt, a másodikban nekünk kell játszanunk… Egy lépéssel mindig előttünk voltak, megnyertek minden összecsapást, az 1-0 hízelgő volt számunkra. A szünetben egy ilyen félidő után van mit tennie az embernek. Szerencsére még 13 év után is tudok újat mondani és meg tudom lepni a fiúkat…
A Liverpool jól játszott az első félidőben, mi némi félelemmel kezdtünk. Ez azért volt mert az előző nagy rangadóinkat elveszítettük, és nem akartunk ezúttal is vereséget szenvedni… A második félidőben nem volt vesztenivalónk, elkezdtünk futballozni, magunkhoz ragadtuk az irányítást. Volt szerencsénk is az első gólnál, ezután a félelem átköltözött a hazai csapathoz… Aztán szereztünk egy parádés gólt és az ellenfél megrogyott… Ettől a pillanattól nem volt veszélyben a győzelmünk… Andrej mindig megtudja lepni a kapusokat és a védőket. Sérült volt szinte egész héten, nem tudott a jobb lábával rúgni, nem tudott csak részlegesen edzeni. Szerencsére a góllövésnél nem fájt semmilye… Matematikailag oda kerültünk, hogy jó pozícióba várhatjuk a folytatást. A liverpooli meccs igazi kihívás volt és mi ennek meg tudtunk felelni. Tisztában voltunk azzal, hogy vetélytársaink pontot, pontokat veszítettek, emiatt nagy nyomás volt rajtunk – mindenáron győznünk kellett. Ez csak egy meccs volt, de egyenletesen kell teljesítenünk, a csapat tehetséges, hosszú még a bajnokság ez a győzelem önbizalmat adhatott nekünk, mennünk kell tovább… Mindig is mondtam: a Chelsea is el fog még pontokat hullajtani. Annyira sok jó csapat van, lehetetlen folyamatosan nyerni. A Liverpoolban ott van Gerrard, Torres, Aquilani és mégsem szerepelnek jól…
Köszönjük a támogatásukat
Arsene Wenger
|
