Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy az Arsenal-Chelsea mérkőzés bírájának nyakába akarnám varrni a vereséget és annak okait, ki kell jelentenem – nincs szükségünk a mérkőzés bírájának segítségéhez ahhoz, hogy simán kikapjunk. Vannak erre nekünk rendszeresített sztárjaink akik megoldják az ilyetén jellegű ügyeket házon belül. Pár szót azért, ha megengedik vesztegetnék a „Cselszkíj-szindrómára". Egykoron egy Mourinho nevű igen sikeres szakvezető kezdte el az efféle lelki-terrorként is aposztrofálható, 'nyomásgyakorlás a bírói karra' nevű viselkedéskultúrát. Azt a látszatot kell kelteni viselkedéssel és reklamálással, valamint nyilatkozatokkal, hogy a játékvezetők döntései csapatukat és játékosaikat sújtják. Ebből hosszú távon komoly tőkét lehet kovácsolni a játékvezetők ítélkezésében. Némi hasonlóság volt tapasztalható a szerdai Barcelona elleni meccs utáni hisztiháborúban, ami számomra nemhogy súrolta, hanem át is lépte a jóizlés határait. Műesések után számon kért büntetőkkel dobálózni, aztán fenyegetni, verekedést provokálni, mint ezúttal is kiderült nem rossz üzlet, mert a következő meccsen az aktuális játékvezető, okulva a fenyegetőzésekből, könnyebb síppal fújja be az afrikai center által prezentált tigrisbukfenceket szabálytalanságnak. Ennyit a játékvezetőkről.
No de csillapodjunk le és járjuk körül saját csapatunk játékát, melyet röviden jellemezve így lehetne összefoglalni : Jól játszottunk és mégis kaptunk egy négyest. A Man Utd ellen pályán sem voltunk és simán kikaptunk. A Chelsea ellen legalább olyan jók voltunk, mint ellenfelünk – mégis kikaptunk. A fene sem tudja kiismerni a labdarúgást, hiszen ha jók vagyunk, ha rosszak - kikapunk. Most ezt dobja a gép… Tudom szakmailag nem ez a legátfogóbb értékelés, de most ennyire tellik. Érthetetlen. Azt hiszem, nem csak nekem. Lehet persze mondani - fiatal a csapat és még nem bírja a topmeccsekkel járó megpróbáltatásokat. Nincs annyi pénze a klubnak, mint a Man Utd-nek és a Cselszkíjnek és nem tud olyan klasszisokat megvásárolni. Biztos van minden kifogásban valami igazság. Egyszerűen nem akarom(persze nem is tudom) megkérdezni Theo Walcott-ot, ugyan árulja el, hogy új 2013-ig szóló szerződéssel a zsebében, öt ziccerből, hogyan nem találja el a kaput egyszer sem? Vagy kérdezzem meg Adebayort, hogy mi a fészkes fenét csinál és már egy büdös 11-est sem tud eljátszani hihetően(arról nem is beszélve, hogy gólt is rúghatna..)? Felesleges, mert egyrész sem ők, sem Wenger nem tudja erre a választ. Minden Arsenal szurkolónak üzenem innen is, hogy kijövünk a gödörből és jövőre nyerünk trófeát(trófeákat) és erre az évre úgy emlékszünk, mintha nem is lett volna!
